Észtország

 

Az Észt Köztársaság a Balti-tenger partján helyezkedik el, déli szomszédja Lettország, míg északról Oroszország határolja. Hivatalos nyelve az észt, viszont megtalálhatjuk a finn, az orosz, a német, valamint az angol szavakat.

Általános tudnivalók
1991-ben (augusztus 20.-án) nyerte el Észtország a teljes függetlenségét, amikor kikerült a Szovjetunió befolyása alól. Így mára az államformája parlamentáris demokrácia, elnökük: Toomas Hendrik Ilves. Észtország 2004-ben (május 1.-én) csatlakozott az Európai Unióhoz, ám még a korona a pénznemük.

Észtország területe 45.226 km², amelynek 4, 56%-a víz, valamint az 1520 kisebb szigeten kívül, két nagyobb a Hiiumaa és a Saaremaa is az országhoz tartozik.
A jégkorszak folyamán a gleccserek hullámos alfölddé alakították a területet, ezért az átlagos magassága a területnek 100 méternél alacsonyabb, ennek ellenére Észtország legmagasabb pontja a Suur Munamagi (318m).
Éghajlatát főleg a tenger hatásai befolyásolják: az év többségében a napok felhősek, de a legtöbb csapadék csak ősszel esik. Továbbá az Atlanti-óceán és a Golf-áramlat miatt a tél enyhe (-4 – -5 °C) és a nyár hűvös (15-18 °C).

Ebben a csodálatos országban kétszer szálltunk meg hosszú utunk során. Az odafelé úton Harju-Risti nevű picike városban...bár inkább falunak mondanám. Az ottani iskola tornatermében s egyéb helyiségeiben hajtottuk álomra fejünket..annyira jó volt, hogy két éjszakát is ott töltöttünk. Fantasztikus ébresztés produkáltak a srácok, sípoló furulyákkal, és kereplővel meg mindenféle egyéb hangos hangszerrel. "Roppan kellemes" érzés volt erre a zene-bonára ébredni. Egyébként tényleg vicces volt.:) 

Tényleg gyönyörű az az iskola. Nagyon barátságos, hatalmas ablakok vannak, amelyen keresztül a napsütés csak úgy égetett. Miután az öreg templomban az IT alatt jól átfagytunk, csak felszaladtunk a suli emeletére, és kifeküdünk napozni a padlóra. Juj de jó volt!!!!:) Borzasztó kedvesek az ottani emberek. Hatalmas szeretettel fogadtak minket. Az ottani lelkésznő, Annika, aki félig magyar és a helybeli nénik, bácsik, akik között szintén akadtak magyarok. Nagyon furcsa érzés, hogy eljövünk ilyen messze és még itt is akadnak magyarok. Tényleg igaz az a mondás, hogy magyarok mindenhol vannak. Megkóstolhattuk  az észt menza kaját (ez viszont sokkal jobb, mint itthon:), aztán "kifosztottuk" a szomszédos kisboltot. Mert hát mit vesz  gyerek...azaz bocsánat a kamasz, ha kiszabadul édességet, jégkrémet és hát sört. Nem értek a sörökhöz, csak azt tudom eldöntetni, hogy ízlik vagy nem, mindegy, hogy barna  vagy piros, vagy világos. Szóval leteszteltük az észt Sarku-t. Nagyon vicces, mert de. 10:00 előtt nem lehet alkoholt venni. Így aztán, akik a délelőtti szabadprogram alatt indultak bevásárló körútra, azok szépen ott ácsorogtak a pénztárnál, amíg 10-et nem ütött az óra.:)

 

A második ébresztő után, ami nagyon-nagyon korán szólt  valamikor hajnalban.( ez tényleg hajnalban volt, nem csak olyan kora reggeli órában) Mindenki összecsomagolta a kis motyóját aztán uccu fel a buszra és nyomás a kompra. Igen, egy óóóóóriási komppal keltünk át Finnországba. Az az igazság, hogy én azt képzeltem, hogy egy ilyen kisebb kompra felszállunk, aztán átszeljük a jeges vizet és már ott is vagyunk. Na de ez??? ez egy luxus hajó...azaz komp volt....wááá!! nagyon durva volt. Több szintes monstrum, csak tört a jeget a part közelében, és ha kimentünk a nyitott részére a szél majdnem elrepített. Gyönyörű út volt. Érdekesség, hogy a  hajón tax free van ( jó, ez nem érdekesség) hanem, hogy az alkohol nagyon olcsó, legalábbis az észt árakhoz képest. Így aztán sokan csinálják, hogy itt vásárolnak be illetve csatak részegre isszák magukat a kb 2 órás út alatt.

 Az infantilis fiatalok az idejük nagy részét miután bejártuk a hajót és megnéztünk mindent, és kint is átfagytunk, a gyerekmegőrzőben, azaz a mini játszótéren töltöttük. Remek kis hely volt. Lehetett fakockákból várat építeni, labdázni és a labdácskákba érkező csúszda aljánál ücsörögni.

A kikötés ünnepélyes pillanatát a szabadban töltöttük, hogy mindent alaposan szemügyre vehessünk. Ekkor érkeztek a vérszomjas sirályok...(najó, lehet, hogy nem is voltak vérszomjasak, csak én éreztem, úgy, hogy meg akarnak támadni.)Összeszedtem a bátorságot és készítettem pár képet (meg kell hagyni, hogy ahhoz képest, hogy alig mertem odanézni, egész jók lettek) Aztán rohantam be, mert attól féltem ezek elevenen szétcsipkednek. Félelmetes volt. A nagy ijedséget épphogy kipihenve már meg is érkeztünk Finnországba, Helsinkibe. A következő bejegyzés erről fog szólni.

SUPERSTAR komp. Ezzel mentünk Észtországból (Tallin) Finnországba (Helsinki). Visszafelé már "csak" egy sima STAR komppal kellett beérnünk:)

néhány érdekesség:

- helyi specialitás a véres palacsinta. (aki kitalálja, hogy ez mi lehet, azok között értékes nyereméynk kerülnek kisorsolásra.) Mi nagyon sokat viccelődtünk ezzel, és beindult a fantáziánk is, uh horrorisztikus megoldásokat kreáltunk. A következő bejegyzésből kiderül, hogy volt-e alapja.

- ami az állatvilágot illeti, és különlegesség az a repülő vérmókus...azaz bocsánat csak repülő mókus. Az első verzió csak a mi fejünkben létezett a véres palacsintának köszönhetően.:)

-az úton a sávok nagyon érdekes felosztásban vannak. Úgy kell elképzelni, hogy nem középen halad az elválasztó sáv (vagy minek hívják) hanem az út mindkét szélén van ilyen sáv. Olyan mintha az egész úton két nagyon széles bicikli sáv lenne, és középen meg semmi. Ez azért van mert az autók, oda tudnak lehúzódni, hogyha előznék őket.

megjegyzés:

- az a helyzet, hogy a 21. századnak egyrészt nagyon sokat köszönhetünk, de jobb lenne, ha nem fejlődne ilyen gyorsan. Nagyon hülyén fog hangzani ez a mondat, hogy bezzeg az én időmben..( azért ennyire öreg nem vagyok még), de amikor én voltam gimis nagyon más volt még minden.

pl.: nem volt mindenkinek lap top-ja, így aztán nem vonultunk el egy kiránduláson ketten-hárman filmet nézni. Ennek nagyon erős közösségromboló hatása van. Kisebb csoportok jöttek létre, és egy-egy eldugott zugban bambulták a képernyőt. 

A másik az alkohol...ezt nem tudom megérteni...mára odáig fajultak a dolgok, hogy a diákok a tanárok előtt söröznek. Hát ez az én időmben elképzelhetetlen lett volt. Ha mégis megtörtént volna, páros lábbal rúgtak volna ki minket. Ezek vannak...felgyorsult a világ....

Visszafelé  egy csodálatos estét tölthettünk Tallinban. Gyönyörű ez a város!! Ha az életben lesz rá lehetőségem ide mindenképpen szeretnék visszatérni. A csapat egy része egy másik hostelban töltötte az éjszakát (pontosabban azt a pár órát). A hostel recepciósa nagyon jófej volt. Adott térképet, megmutatta, hogy milyen úton juthatunk vissza a legrövidebben a buszhoz, majd hajnalban a csomagokkal, mit nézzünk meg mindenképpen. Így aztán felkerekedtünk és csak tátottuk a szánkat..bámulatos egy város!!!Nagyon jó fej volt a srác. Este sokáig dumáltunk vele, jenga-t játszottunk, megkínált minket sörrel, reggel pedig még kávét is főzött :)

Litvánia

A következő ország Litvánia volt, ahol elég sok minden történt, ahhoz képest, hogy mennyi időt töltöttünk.

Litvánia a legdélibb fekvésű, egyben a legnagyobb és a legnépesebb balti állam. A megszállt területek közül Litvánia volt az első köztársaság, mely elszakadt a Szovjetuniótól: az ország 1990. március 11-én kiáltotta ki függetlenségét és nyerte vissza szuverenitását.

A litván táj túlnyomó része sík vidék, kivételt ez alól csak a nyugati és a keleti felföld dombjai képeznek. Az ország legmagasabb pontja a 294 méteres Aukštasis. Litvánia 99 kilométer hosszú balti-tengeri partszakasszal rendelkezik, területét 758 folyó és több mint 2800 tó tarkítja. Ezek a területek elsősorban a kikapcsolódás és a természetvédelem célját szolgálják. Az ország területének valamivel több mint 30%-át erdő borítja.

A lakosság mintegy 84%-a litván. A két legnagyobb kisebbséget a lengyelek (kevéssel 6% felett) és az oroszok (valamivel több, mint 5%) alkotják. A litván nyelv az indoeurópai nyelvek családjába tartozik.

Litvánia fővárosa a festői szépségű Vilnius. A település, mely a Neris és a Vilnia folyó partján terül el, építészeti szempontból Kelet-Európa egyik legszebb óvárosával büszkélkedhet. Az 1579-ben épült Vilniusi Egyetem reneszánsz stílusú épületegyüttes számos belső udvarral – igazi város a városban.

A polgárok által közvetlenül választott elnök főként kül- és biztonságpolitikai feladatokat lát el. Hivatali ideje öt évre szól. Az egykamarás litván országgyűlés, a Seimas 141 képviselőt számlál.

A litván konyha talán leghíresebb különlegessége a hideg céklaleves, de közkedveltek a burgonyából készült ételek is, melyek közül a krumplis palacsinta és a cepelinai a legnépszerűbb – az utóbbi hússal, túróval és gombával töltött krumplis gombóc.

Az egyik élmény az a havas tenger part volt. ( most lehet, hogy ez egy kicsit nagyképűen fog hangzani, de nekem volt újdonság, én már láttam ilyet Dániában...Najó..az Dánai...ez meg nem:)

Nagyon szép volt. Gyönyörűen sütött a Nap, nem is volt az a kimondottan télikabátos idő, de nagyon fújt a szél. (képek az albumban)

A másik dolog, ami ide kötődik az a büntetés..megbüntették a buszt gyorshajtásért. cöcö...ez vicces volt..lekpacsolták a buszt (csak mert magyarok voltunk), holott lazán száguldoztak ott a lengyelek sokkal többel, mint mi. Na mindegy..aztán megkezdődött az activity nevű játék, ugyanis rendőr pajtikkal ( ketten voltak) némi nyelvi nehézségbe ütköztünk, de végül minden rendeződött.

Egyébként ez a kézzel - lábbal mutogatósdi egész utunkat végigkísérte, de főleg Litvániában.

Voltak vicces helyzetek a kommunkációban. pl. én angolul beszélek, a néni/bácsi meg a saját anyanyelvén, hol hangosabban, hol tagoltabban pórbált tudtomra adni valamit..nem tudom miért hitték azt, hogy ettől könnyebben megértem:)

Lengyelország

Az első éjszakát Lengyelországban, Ryn városkában töltöttük.



A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Területe 312 685 km², népessége 38 518 241 fő.[1] Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.

 Sajnos sokat nem láttunk belőle, mert szakadt az eső és nagyon hideg volt.  A bátrabb egyedek, (mint pl. én) "ha már egyszer itt  vagyunk..!" kiáltással dacolva az esővel, széllel, hideggel nekivágtunk ennek a picuri kis városnak. Sokat nem láttunk ugyan, de ami igen, az nagyon lengyel volt.:)

Este paprikás krumplit főztünk, hogy valami meleg kaja is legyen a gyomrunkban..Igazi, jó magyarosra sikerült...:)

Reggel 6-kor indultunk tovább...Még csendes volt a város, hideg szél fújt, szürke volt még minden. A busz megtelt amolyan reggeli élettel. Halk duruzsolás..vannak, akik folytatják az esti alvást, mások már reggeliznek. A másnapos szendvics illata betölti a buszt. Én kék plédembe burkolózva, álmosan kuporodtam az ülésen és csak bámulok ki az ablakon. Leonard Cohen szól a fülembe, az esőcseppek is álmosan szaladgálnak, vagyis vánszorognak az ablaküvegen...aztán szép lassan elnyom az álom. Az első reggeli napsugarak keltetek fel (ismét).

Nagyon sok izgalmas dolog nem történt..csak csücsültünk, játszottunk, filmet néztünk, beszélgettünk...ebben ki is merült a tevékenységünk.

bevezető

megjegyzés:

mivel utam sorén nem volt folyamatos net hozzáférésem ezért a régi jól bevált módszert használtam.

Papírt és tollat ragadtam és időnként oda rögzítettem élményeimet. Éppen ezért most egy tömbösített élménybeszámolót fog látni a kedves olvasó, több adagban.

Ha felkészültél, akkor íme az első rész:

Április 7-én késő este vágtunk neki a hosszú útnak, így az éjszakát a békésen rázkódó csomagkupacok teljes biztonságában tölthettük. Álmunkat csak 3-4 óránként tartott benzinkutas és folyóügyeket elintéző pihenő szakította meg. Hála a jó öreg EU-nak egymás után szeltük át határokat, csak űgy átsuhantunk, mintha az egész világ egy nagy ország lenne. Volt, hogy annyira elaludtunk, hogy azt sem tudtuk éppen melyik országban vagyunk, amikor felébredtünk. ( ezt igazából a visszafelé úton tapasztaltam, amikor kinyitottam a szemem és egy újabb szünet során a benzinkútnál hirtelen azt sem tudtam hol vagyok..:)) Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nagyon szép országokat láthattam már életem során..de az az igazság, hogy ennyi látnivaló után is tudom, érzem, hogy ez nem az otthonom, nem Magyarország....ott valahogy még a Nap is másképpen süt. Külföldön annyira más minden...nem érzem az otthon melegét. Nem tudom, hogy azok, akik örökre másik országba költöznek ilyen vagy olyan okból, hogy bírják ki. Nem azt mondom, hogy otthon kell csücsülni. Kell, hogy világot lássunk és tapasztaljunk más kultúrákat is, de olyan jó visszatérni. Ilyenkor mindig rájövök, hogy máshol sem fenékig tejfel az élet..sőt, és, aki még nem tudná, szerintem Magyarország, az egyik legszebb ország a világon és nekünk a van a legszebb fővárosunk is. :)

Őszintén szólva Finnország már évek óta nagy álmom volt...Mint a legtöbb dologgal az életben ezzel is az lett, hogy volt egy álmom...megvalósult, de nem volt az igazi. Lehet, hogy ha megmarad örök vágyakozásnak jobb lett volna? Nem tudom. Mindenesetre nem bántam meg egy cseppet sem. Ott jártam és láttam, de korántsem erre számítottam. Az ember, ha meghallja, hogy Finnország, mi jut eszébe? Leginkább semmi...bezony..ez az igazság...tényleg semmi..(legalábbis nekem) és már nem is emlékszem miért volt ez nekem akkora vágyálom...

Summa summárum picit csalódás volt, egyáltalán nem olyan nagy szám maga a főváros..Budapest ezerszer...milliószor szebb...büszkék lehetünk rá.

Ami elbűvölő az a táj...álomszép...tényleg. 

folyt. köv.

ismertető

Néhány információ arról a városkáról, ahova megyek:

A város Kelet-Finnország tartományban. Több mint 91 000 lakossal ez Finnország 8. legnagyobb városa. A város 1730 km² kiterjedésű, ennek csaknem fele víz. A népsűrűség csak 52 fő/km², de a belvárosok nagyon sűrűn lakottak, csaknem, mint Helsinki belvárosa. Agglomerációjával együtt kb. 120 000 lakosa van.

GYŐR a testvérvárosa!!!

Útvonal:

ÚJ LÁBNYOMOK

kis szünet után újra lábnyomok következnek...

és valóra válik egy újabb álom...


ezúttal egy újabb skandináv országba látogatok el egy rövid időre, de nem kell megijedni, nem hónapokra tűnök el.


FINNORSZÁG, JÖVÖK!!!!!